Dr. Aradszki András országgyűlési képviselő május 5-i sajtótájékoztatójáról

Dr. Aradszki András országgyűlési képviselő május 5-én délután Érden, a Polgárok Házában megtartotta szokásos havi sajtótájékoztatóját.

Elsőként arról számolt be, hogy szerencsésnek tartja magát, amiért részese lehetett az „április 18-án 15 óra 13 perc 30 másodperckor” lezárult alkotmányozási munkának, amelynek során kétszer szólt hozzá a témához plenáris ülésen. Az új alaptörvény, amelyet Aradszki András „a jövő alkotmányának” nevezett, hosszú távon ad választ a nemzet sorskérdéseire. A Nemzeti Hitvallás egy biztos viszonyítási pontot ad, segít eligazodni a törvényhozás értékrendjében. Az új alkotmány nem csak jogokat, hanem felelősséget és kötelezettségeket is említ.

A képviselő a Fenntartható fejlődés bizottságának tagjaként fontosnak tartotta megemlíteni, hogy az alaptörvény előírja többek között az élővilág megőrzésének megőrzését, az egészséges környezethez való jog védelmét; azt, hogy a környezetszennyező köteles az általa okozott károkat megtéríteni, valamint hogy mindenféle hulladékot tilos az országba behozni.

Az új alkotmány szerint Magyarország államformája továbbra is köztársaság; a politikai rendszer nem prezidenciális, és alapvető az önkormányzatiság. A dokumentum átszabja az Alkotmánybíróság hatáskörét: bővíti és módosítja. Az egyik fő célnak tekinti az államadósság csökkentését is, ezért ha a tárgyév március 31-ig nincs az országnak elfogadott költségvetése, akkor a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést. A Költségvetési Tanácsnak vétójoga van. Ezek alapvető és lényeges újítások.

Dr. Aradszki András megjegyezte: az alkotmányozás még nem fejeződött be. December 31-ig kell megalkotni a sarkalatos törvényeket, amelyekre az alaptörvény gyakorlati alkalmazásához szükség lesz. (Magyarország Alaptörvénye ugyanis 2012. január 1-jén lép hatályba.) A képviselő bízik abban, hogy alkotmányozástól elzárkózó pártok ebben a munkában már részt fognak venni – ahogy ezt jelezték is. Az eddigi munkától való távolmaradás az országot külföldön és belföldön egyaránt lejáratni akaró kampány része volt, de az ebben részt vevő pártok „már érzik, hogy ez nem volt helyes”.

Az Országgyűlés elfogadta a nemdohányzók védelméről szóló törvényt. Aradszki András – a kormánytöbbséggel együtt – bízik abban, hogy a megbetegedések számának csökkenésével az egészségügyi ellátás terhei is csökkenni fognak. Erős volt ugyan a törvény elleni lobbytevékenység, sokan pedig lényegtelennek tartják azt, szerinte azonban határozott elmozdulás várható a népegészségügyben. A magyarság morális és egészségügyi állapota ugyanis nemigen alkalmas arra, hogy megfeleljen a XXI. század kihívásainak (a munka kötelezettsége, demográfiai problémák stb.).

Az önkormányzatokkal és a lakossággal összefogva megkezdődik a panelházak energetikai korszerűsítése. Ebben a kormányzat az építőipar fellendülésének elősegítését látja. Az új energiastratégia elfogadása még az idén várható. Ennek keretében – mivel a fosszilis energiaforrások felhasználását már nem akarjuk – a paksi atomerőmű folyamatos korszerűsítése mellett el kell kezdeni a megújuló energiaforrások alkalmazását.

A Vidékfejlesztési Minisztérium kidolgozta és elkezdte megvalósítani a „Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció – 2020” nevű programot. Ez komplexen kezeli az összes érintett területet (családi gazdaságok, helyi termelés, bio-alapú élelmiszer-feldolgozás, szövetkezések elősegítése /nem kolhoz vagy téesz!/ és a vidék megtartó erejének növelése). El kell érni azt is, hogy az élelmiszer rövidebb úto jusson el a fogyasztókhoz. Ez a dokumentum és a benne foglaltak megvalósítása nagyon fontos áttörést hoz, nevezhetjük a „vidékfejlesztés alkotmányának” is – mondta a képviselő.

Aradszki András szólt még az államadósság csökkentésének kezdeményezéséről is. Rédly Elemér győri plébános, teológiai tanár egymillió forintos felajánlását több követte már (pl. a Szeged-csanádi rk. egyházmegye 100 millió forinttal). A képviselő szerint vannak az országban olyan tehetős emberek, akiknek volna miből fordítani erre a célra, és nem is jelentene nagy áldozatot… Érdemes volt a kormánynak felkarolnia ezt a kezdeményezést azzal, hogy kedvezményekkel segíti az adakozókat, hiszen az államadósság leszorítása (mielőbb 50 % alá) nagyon fontos. Ha ezt elérjük, akkor jelentősen és észrevehetően csökkennek majd az alapterhek és több jut majd fejlesztésekre is (pl. oltatás, egészségügy stb.). A képviselő kérte, hogy aki teheti, vegye ki a részét az államadósság csökkentéséből.

Az elmúlt időszakban sajnos nőtt az önkormányzatok adósságterhe. Mindenképpen csökkenteni kell a helyi önkormányzati kiadásokat, mert az állam nem kompenzálhat minden tartozást. A helyi vezetőknek nagyon oda kell figyelniük erre, hiszen az önkormányzatok adóssága hozzájárul az államadósság nagyságához.

Aradszki András elmondta még, hogy jelentős igény mutatkozik a szerencsejátékok adóztatásának felülvizsgálatára (és itt nem a totó-lottóra gondol elsősorban). Köztudott, hogy a szerencsejáték bizonyos formái összefüggésben vannak a munkanélküliséggel, az alkoholizmussal, a kábítószerrel (stb.). Kormányzati körökben már foglalkoznak a kérdéssel. A KDNP támogatja, és a Fidesz is hajlik rá.

A képviselő megemlítette azt is, hogy az elszámoltatással kapcsolatosan el kell mondani: az, hogy az ügyészség kérte Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését, nem egyáltalán nem Orbán Viktor bosszúja, hiszen az ügy Schiffer András (LMP) feljelentése alapján indult 2009-ben. A kormánynak egyébként sincs lehetősége az ügyészséget utasítani. Az Országgyűlés illetékes bizottságának elnöke, Dr. Rubovszky György (KDNP) és Lázár János (Fidesz) gondos eljárást kért, mert a bizottsági elnöknek vannak kételyei az ügyészségi megkereséssel kapcsolatosan.

Végül Aradszki András fontosnak tartotta, hogy szóljon egy érdi ügyről is, ez pedig a Széchenyi István és a Hunyadi Mátyás általános iskolák összevonásának témája, ami az április 28-i közgyűlésen került napirendre. Kijelentette, hogy az iskola-összevonásról hivatalos tudomása nincs, ezért nem állt módjában azt megismerni.

A polgármester (T. Mészáros András) ez év április 14-én tájékoztatta őt az április 28-i közgyűlés tervezett napirendi pontjairól, ám az iskolák sorsáról sem akkor, sem azóta nem kapott tájékoztatást. Így a rövid idő miatt valószínűleg nem volt kellően előkészítve a javaslat. Aradszki András ezért azt javasolja, hogy a közgyűlés konzultáljon az érintettekkel és vizsgáljon meg számos más lehetőséget is: a Nemzeti Együttműködés Programja ki van függesztve a Hivatalban is, a város vezetőinek tanulmányozásra ajánlja az országgyűlési képviselő.

Kérdésre válaszolva elhangzott még, hogy Budapesten számos közterület átnevezése történt meg, és egyedül csak a Moszkva tér Széll Kálmán térré való visszakereszteléséből csináltak egyesek problémát. A képviselő szerint emögött olyan személyek állhatnak, akiknek szülei vagy nagyszülei annakidején tevékenyen részt vettek a tér Moszkváról való elnevezésében.

Aradszki András bejelentette: a választókerület mindhárom települése polgármesterét kérni fogja, hogy egy arra méltó közterületet a május 1-jén boldoggá avatott lengyel pápáról „Boldog II. János Pál pápa” néven nevezzen el. (Érden a Szabadság teret vagy saját utcáját, a Diósdi utat is alkalmasnak találja erre.)

Érd, 2011. május 5.

Eőry Zsolt képviselői titkár


Cimkék:

2019. március 19., kedd - József







Diósdi Fidesz - kapcsolat@diosdifidesz.hu

Készítette: Olcsó Weboldal
WEB Experts – web design • WORDPress