Dr. Aradszki András országgyűlési képviselő június 16-i sajtótájékoztatójáról

Dr. Aradszki András országgyűlési képviselő június 16-án délután Érden, a Polgárok Házában megtartotta szokásos havi sajtótájékoztatóját.

Beszámolt arról, hogy törvényhozási dömping kezdődött a megszavazott Alaptörvényből fakadó sarkalatos törvények meghozatala végett, illetve a Széll Kálmán Terv jogszabályi hátterének magalkotása céljából.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) alapvető feladatait és felépítését az új Alaptörvény meghatározza, ám komoly viták kísérik az ezzel kapcsolatos sarkalatos törvények megalkotását. Az ellenzék ódzkodik minden változtatástól. Ebben a témában újdonság, hogy gazdasági társaságokra is kiterjed majd az ÁSZ ellenőrzési jogköre, ha az adott gazdasági társaság állami támogatásban részesült. A közpénzek elköltésének ellenőrzése ugyanis a jövőben kulcsfontosságú lesz; eddig ez nem volt koherens rendszerbe illesztve.

Az egészségügy helyzetét a Semmelweis Tervvel kívánja rendezni a kormány. Sok reformkísérlet volt már ezen a területen, az egészségügy mégis a működésének a határán van. Antall József miniszterelnöksége idején jó döntés volt a körzeti orvosi hálózat helyett a háziorvosi rendszer bevezetése és a praxisok privatizációja, azonban később nem folytatódott a járóbeteg-ellátás megerősítése. Ma nagyon sokszor egyenesen a kórházakat keresik meg a betegek. A Terv a várólisták idejének csökkentését is célozza. (Június 6-án a képviselő ez ügyben kérdést is intézett a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetőjéhez.)

Az Országgyűlés módosított a jelenlegi, még érvényben lévő Alkotmányt. Az alkotmánymódosítás lehetőséget ad arra, hogy a jogalkotó felülvizsgálja az öregségi nyugdíjkorhatár előtt keletkezett nyugdíjakat. Emiatt nagy a felháborodás a fegyveres rendvédelmi és tűzvédelmi dolgozók körében. Az eddigi rendszer sok esetben ellenőrizetlen és igazságtalan volt. A munka világába való visszatérés tényleges megvalósulása még nem körvonalazódott, a módosítás csupán a lehetőséget biztosítja. A döntés illeszkedik a Széll Kálmán Tervbe, ott már több utalás történt rá; indoka az, hogy Magyarországon ma kevés ember tart el sok embert, és ez hosszú távon fenntarthatatlan. A rendezést a társadalmi igazságosság is megköveteli, a konkrét döntésekkel azonban a kormány megvárja a szociális konzultáció eredményeit.

Az Országgyűlés tárgyalta a Termékdíj-törvényt is, amelyhez Aradszki Andrásnak három módosító indítványa is volt. Egyszerűsíteni kell a termékdíj-nyilvántartás rendszerét. Ma Magyarországon a termékek újrahasznosításának aránya rossz (20-25%), ezért bírság van kilátásban az EU részéről. (Pl. a begyűjtött alumínium sörösdobozok a begyűjtés és az újrahasznosítás között 5000 km-t tesznek meg!) Állami koordináló szervezet jön létre, nő majd a befolyó termékdíj mértéke és az újrahasznosított termékek aránya.

A MOL részvényeinek magyar megvásárlásáról Aradszki András a következőket mondta: az orosz befolyás egy ilyen stratégiai energetikai cégnél nem lenne szerencsés. Ráadásul a Szurgut Nyefte-gáz, amely évekkel ezelőtt az ÖMV-tól vette meg a MOL részvényeit,  nem felelt meg a magyar jogszabályi előírásoknak: nem tárta fel teljes körűen a tulajdonosi hátterét. (Ezért nem vehetett részt a részvényesi tanácskozásokon.)

A képviselő megjegyezte: Magyarországon a gazdaság elindult felfelé, nőtt az export. 18-20 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma is.

Kolontáron mától (június 16.) beköltözhetőek az új otthonok. Megkezdődött az ingókárok megtérítése, az erre szolgáló összeg már az önkormányzatoknál van.

Az Energia-stratégia megjelent az illetékes minisztérium honlapján. A magyar energetika jövőjéről, a határon átmenő vezetékekről májusban folytak tárgyalások Brüsszelben, ez utóbbi ügyben Aradszki András Magyarország rapportőre volt. Határkeresztező vezetékek létrehozására van szükség, ami részben már megvalósult (Magyarország és Románia között), illetve átadás előtt van (Magyarország és Horvátország között), valamint kivitelezés előtt áll (Magyarország és Szlovákia között). Az EU láthatóan felelősen gondolkodik az európai energetika jövőjéről.

Átalakul az érdekegyeztetés a munka világában. Megszűnik az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), amely csak látszólagosan működött. Arra volt jó, hogy el lehetett maszatolni a törvényhozók és –végrehajtók felelősségét. Létre jön a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács. Az új rendszer átfogóbb lesz, az egyeztetés pedig a Munka Törvénykönyve alapján nem marad el. Sajnos az ellenzék más dimenzióban látja a munka világát, kiszakítja azt a társadalom egészéből. Aradszki András javasolja újra elővenni a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1996-ban kiadott „Igazságosabb és testvériesebb világot!” című körlevelét, amely már 15 évvel ezelőtt felhívta a figyelmet a legjelentősebb problémákra. A kormány (kereszténydemokraták és fideszesek) most ennek alapján próbál igazságosan eljárni ebben az ügyben is.

Megszületett a döntés a kormány és Bankszövetség között a lakáshitelesek megsegítéséről. Ennek értelmében a hiteles kérésére árfolyamrögzítés történhet a svájci frank, az euró és a japán jen vonatkozásában. Fokozatosan szüntetik meg a lakásárverezési moratóriumot, a méltánytalan árverezést megakadályozzák. A keletkező árfolyam-különbözetet 2015-ig kell majd törleszteni. Remélhetőleg az ország gazdasági fejlődésének (és így a keresőképesség javulásának) eredményeként 2015 után a visszafizetés már nem lesz akkora probléma, mint most.

A kormány szerint alapvetően segíteni kell a szegényeken; a hitelt azonban vissza kell fizetni; a megoldásból pedig a bankoknak is ki kell venniük a részüket. Az árverezések sem azonnal kezdődnek. Senki sem marad fedél nélkül: az ősszel felálló nemzeti eszközkezelő segítségével a tulajdonos bérlővé válhat az elárverezett házában. A Parlament folyamatosan figyelemmel kíséri ezt a folyamatot, és ha kell, korrigál.

Az ellenzék szerint az államnak kellene kifizetnie a hiteles által kifizetni nem tudott összegeket a bankok felé. Ez egyenlő lenne egy bankkonszolidációval, és nem egyezik az EU előírásaival sem. Igazságtalan volna továbbá azokkal szemben, akik továbbra is fizetik a hiteltörlesztés teljes összegét.

Aradszki András végül beszámolt arról, hogy pünkösd szombatján az egész KDNP-frakció részt vett a csíksomlyói búcsún, ahol felemelő volt annak érzése, hogy mindenütt örömmel fogadták őket, a székelyek és az erdélyi magyarok végre lelkileg és közjogilag is a magyar nemzet részének tudják magukat, örülnek, hogy ilyen kormánya van Magyarországnak, és nem számít már számukra 2004. december ötödike.

 

Érd, 2011. június 16.

Eőry Zsolt képviselői titkár


Cimkék:

2019. március 19., kedd - József







Diósdi Fidesz - kapcsolat@diosdifidesz.hu

Készítette: Olcsó Weboldal
WEB Experts – web design • WORDPress