Könnyen lehet, hogy görbe tükreként a diósdi valóságnak, Diósd lesz az utolsó település az országban, ahol még van Zalka Mátéról közterület elnevezve!

 

A Diósdi Fidesz-Kdnp őszinte csodálkozását fejezi ki Spéth Géza Polgármester Úr döntését követően! 

Nem értjük, hogy miért változtatta meg a korábbi diósdi képviselőtestületi döntést! Nem értjük, miért ragaszkodik annyira Zalka Mátéhoz,  hiszen a személyével kapcsolatos korábbi kételyeket már sikerült eloszlatni!  Nem értjük, hogy a Polgármester Úr miért kívánja negligálni saját hatáskörében az erre vonatkozó parlamenti döntést! Nem egészen értjük, hogy itt miféle összekeverése van az önkormányzati és országgyűlési hatásköröknek, jogosítványoknak, és végképp nem értjük, hogy hogyan adhatják ehhez a nevüket a „független” önkormányzati képviselők!

Könnyen lehet, hogy a tegnapi döntés következtében, 2013. januárját követően – szégyenszemre az országban – Diósd lesz szinte az egyetlen település, ahol továbbra is kommunista utcanév táblával találkozhatunk!

Zalka élete, kommunista múltja  sokunk számára ismert. de nem árt, ha ismét  felidézzük:

Zalka, Frankl Béla néven látta meg a napvilágot, majd Kun Bélához hasonlóan az 1. világháborúban orosz fogságba esett. Csatlakozott a Lenin vezette bolsevikokhoz, 1919-20-ban a „fehér” erők ellen küzdött. 1920-ban belépett ugyan a KMP-be, de mindvégig a Szovjetunióban maradt. 1936-tól a 12. nemzetközi brigád parancsnoka lett Spanyolországban.  Akikkel együtt harcolt, és  akik túlélték Spanyolországot, szinte kivétel nélkül a magyar kommunista mozgalom új vezetői lettek ’45 után.

Érdemes megnézni, kik is voltak spanyolországi  „eszme és harcos társai”:

Rajk László 1945 után a párt egyik vezetője, belügy-, majd külügyminiszter. Münnich Ferenc, aki Flatter Ottó őrnagy néven vesz részt a harcokban, 1945 után az új magyar rendőrség egyik megteremtője. 1956-ban november 4-től a “Forradalmi Munkás-Paraszt” Kormányban a fegyveres erők és a közbiztonsági ügyek minisztere, miniszterelnök-helyettes. 1958-61 között miniszterelnök. Pedro fedőnévvel volt Spanyolországban Gerő Ernő. 1945 után a Rákosi Mátyás vezette MDP-ben ő a második ember. „Spanyolos” Tömpe István is. 1945 után Rajk László titkára. 1956-ban belügyminiszter-helyettesként ő a karhatalmi erők vezetője. Később a Magyar Rádió és Televízió elnöke. Szalvay Mihály Spanyolországot követően az ÁVH Határőrség parancsnoka lesz. Mező Imre is ott volt, később a kommunista párt egyik vezetője lett. 1956 októberében a budapesti pártbizottság titkára.

És még sorolhatnánk a neveket…

Zalka 1948 után, Rákosi Magyarországában elsősorban spanyolországi munkássága miatt vált „híressé”, kommunista” hőssé.  Számos közterületet, intézményt  neveztek el róla. Fontos megjegyezni, hogy a rendszerváltás után a Zalka emléktáblákat, emlékműveket, a Zalka Mátéról elnevezett iskolákak, intézményeket, közterület elnevezéseket fokozatosan, vagy egy csapásra, mindegy hogyan fogalmazunk, – döntően 1990 tavaszán – eltüntették az ország köztereiről. Az országban ma már alig találunk Zalka Máté utcákat.  Kinek jutott volna eszébe korábban, hogy a kommunista múlt mementójaként Diósdon még a törvényi döntés után is megmaradhat?


Cimkék: ,

2019. március 19., kedd - József







Diósdi Fidesz - kapcsolat@diosdifidesz.hu

Készítette: Olcsó Weboldal
WEB Experts – web design • WORDPress