Dr. Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszéde

OV évértékelő 130222 - 03

Magyarország jobban teljesít az emberek mindennapi terheinek csökkentésében, az érdekérvényesítésben, a családok támogatásában, a nyugdíjak területén, a munka megbecsülésében, a rendőrség bővítésében, a felesleges kiadások lefaragásában, az egészségügyben és a felzárkóztatásban is – hangsúlyozta évértékelő beszédében Orbán Viktor pénteken. A miniszterelnök szólt arról is, hogy folytatódik a munkahelyvédelmi akcióterv, és program indul a bérből és fizetésből élőknek. Az eseményen készült videó itt megtekinthető:

http://www.fidesz.hu/index.php?Rovat=10031&Media=14538

2012-ben 90.300 gyermek jött világra, 2251-el többen, mint egy évvel korábban. Ezt betudhatnánk a szocialisták által eltörölt, de az új kormány által visszaállított gyerek- és családvédelmi intézkedéseknek, az új családi adórendszernek. De ha csak ennyit látnánk, könnyen beleragadhatnánk a „földszagú politikai küzdelmek világába”, pedig lehet, most itt egy fontosabb dologról van szó – hangsúlyozta Orbán Viktor. A kormányfő szeretné hinni, hogy nemcsak néhány kormányzati intézkedés áll a jó hír hátterében. A kisbabáknak kedvük támadt megszületni. Hátha ez egy komolyabb felhívó jel, valódi biztatás. Lehet, hogy ők már tudnak valamit. Tudják, hogy megállíthatatlanul jön a tavasz, a szűkmarkú jelennél nagyvonalúbb jövő. Olyan jövő, amely túllép az európai válság lökéshullámain, és tartogat valami biztatót, reményteljeset, felívelőt, jobb módút, derűsebbet, boldogabbat is – jegyezte meg.

A kormányfő felhívta a figyelmet az OECD-jelentés azon részére, mely arról szól, hogy a magyarok 69 százaléka érzi úgy, hogy több pozitív élményben van része egy átlagos napon, mint kellemetlen tapasztalatban, és 10-es skálán a magyarok 4,9-re értékelték a saját életminőségüket. Orbán Viktor szerint a 34 ország 80 százalékos és 6,7 pontos átlagához viszonyítva ez az arány kevés, de ha a magyarok utolsó száz évének fényében nézzük, másként mutat a dolog. Orbán Viktor emlékeztetett, amit szépapáink felépítettek, azt elvitte az I. világháború és az azt követő békerendszer. Amit dédszüleink építettek, azt elvitte a II. világháború és a békerendszer. Amit nagyszüleink és szüleink felépítettek, azt elvitte a kommunista rendszer botcsinálta gazdaságpolitikája, amely adósságcsapdába csalta és kalitkába zárta az országot. Végül pedig, amit a rendszerváltás után 2002-ig felépítettünk, az leomlott 2002 és 2010 között – fejtette ki a kormányfő. A miniszterelnök szerint ezen történelmi életélmények fényében nem is olyan rossz eredmény egy felerészben elégedettséget mutató életminőség-vizsgálat.

„Fogadalmat tettünk, hogy nem követjük el soha Kádárék és az MSZMP hibáját, hogy külföldről felvett hitelből jóléti kiadásokat finanszírozzunk” – hangsúlyozta. „Legyünk bár szegények, kerüljünk szorult helyzetbe, de külföldi hitelekből nem fogunk szociális juttatásokat és fedezetlen béreket finanszírozni” – fűzte hozzá.

Az államadósságra épülő gazdaság csak a jólét papírmasé díszletét tudja felépíteni

A magyar gazdaság 2008-as összeomlásról szólva Orbán Viktor elmondta, hogy az azért következhetett be, mert 2002-ben a szocialisták felrúgták a fent részletezett fogadalmat. Az államadósságra épülő gazdaság csak a jólét papírmasé díszletét tudja felépíteni, amelyet az első komolyabb szélroham romba dönt – mutatott rá. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is: aki azt állítja, hogy nem kell minden egyes elköltött forintért megdolgozni, az hazudik, és becsapja saját magát is. „Ez az a fundamentum, amire 2010 óta építettük Magyarországon a politikát” – emelte ki. Ezért szavai szerint kellő alázattal, de sikernek lehet nyilvánítani, hogy hazánk 2012-ben csökkentette adósságát. Hazánk jobban teljesített, mint a legtöbb EU-tagállam – tette hozzá, érzékeltetve, hogy Magyarország volt az egyike annak az öt uniós államnak, amelyek képesek voltak csökkenteni államadósságukat.

A péntek reggel nyilvánosságra hozott uniós gazdasági előrejelzésekre reagálva a miniszterelnök kijelentette: eddig az Európai Bizottságnak még egyszer sem sikerült eltalálnia hazánk várható hiányát prognózisaiban. Ennek kapcsán megjegyezte: „drukkolunk nekik, hogy sikerüljön, de segítünk is: a költségvetési deficit idén is 3 százalék alatt lesz”. A miniszterelnök egyúttal reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy „az emberek nem dőlnek be a régi, rosszul bevált gyűlöletmesterek handabandáinak, a hebehurgya és kelekótya politikai bűvészkedésnek”.

Ennek kapcsán elmondta azt is: „sokan úgy nézik a dolgokat, ahogy vannak, és azt kérdezik miért, mások úgy nézik a dolgokat, ahogy azoknak lenniük kellene, és azt kérdezik: miért ne, és nekifognak.” Márai Sándor szavait idézve kiemelte: „a világhoz nem alkalmazkodni kell, nem újrarendezgetni azt, ami már megvan benne, hanem hozzáadni mindig”. „Így születnek a nagy művek” – tette hozzá.

„Ha nem kopogtat be hozzánk a lehetőség, hát vágunk magunknak egy ajtót”

A magyar kiválóságokat méltatva felsorolta, hogy mi mindennel gyarapították a magyarok a világot. Így megemlítette a sakkozó gépet, a golyóstollat, a dinamót, villanyvasutat, holográfot, telefonközpontot, a Rubik kockát. A tavalyi évet értékelve Orbán Viktor hangsúlyozta: a magyar olimpikonok londoni sikereiről mindenki tud. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy Szemerédy Endre a matematikai Nobel-díjnak számító Abel-díjat nyerte el a tavalyi évben. De említést tett a logikai játékok nagydíjáról is, amit a szintén magyar „Okostojással” nyertek meg, amit a Rubik kocka utódjaként emlegetnek. „Isten éltesse Zagyvai Andrást is” – fűzte hozzá.

A felsorolást folytatva szólt még arról, hogy a világ tíz legjobb séfje közt is található magyar, hogy az A38-at a világ legjobb klubjának választották meg 2012-ben. Mindezeken túl kiemelte, hogy az európai szakmunkás olimpián öt aranyérmet szerzett a magyar csapat. Ennek kapcsán megjegyezte: nem figyelünk eléggé ezekre az imponáló eredményekre.

A fentieket összegezve, a miniszterelnök rámutatott, hogy nemcsak egyenként, de közösen is létre tudunk hozni „világra szóló műveket”. „Vannak idők, amikor az egész magyarság összeadja tehetségét, bátorságát, és közösen alkotunk valami maradandót” – jegyezte meg. Ilyenként aposztrofálta a honfoglalást, az államalapítást, a tatárjárás után az ország újjáépítését, az 1848-as és 1956-os forradalmakat is. „Úgy áll a helyzet, hogy most ismét magyar mű van születőben” – fogalmazott. Ugyanakkor rámutatott, hogy Magyarország az elmúlt száz évben ritkán volt ura önmagának. „Legtöbbször hazánk kényszerpályán mozgott, kiszolgáltatva nagyhatalmak akaratának, idegen megszállók önkényének, majd nemzetközi gazdasági pénzügyi körök és bankok érdekeinek” – fűzte hozzá. Mint mondta: nem saját érdekeinknek megfelelően cselekedtünk, hanem azt tettük, amit mások akartak.

„2010-ben fordulóponthoz érkeztünk, és elhatároztuk, ha nem kopogtat be hozzánk a lehetőség, hát vágunk magunknak egy ajtót” – mondta a kormányfő, hozzátéve: „olyan Magyarországot akartunk, ahol az emberek a nehézségek előtt állva nem azt mondják egymásnak: hagyjuk, hanem azt: mutassuk meg.”

Magyarország a saját kezébe vette a sorsát

Szavai szerint ezzel szemben éveken keresztül azt láthattuk, hogy az emberektől folyamatosan csak elvesznek, „miközben őket magukat is arra ösztönözték, hogy elvegyenek”. „Vegyék el, hitelekből éljék fel a saját jövőjüket, arra ösztönözték őket, hogy ne dolgozzanak, inkább éljenek segélyből” – húzta alá. Ezzel összefüggésben szólt arról is: azt a képzetet ültették el az emberekben, hogy a család eleve reménytelen vállalkozás. Összegzésként úgy fogalmazott: „Magyarország egy olyan lepukkant bérházhoz hasonlított, ahonnan bármelyik pillanatban kipenderíthetik a lakókat”.

„Aztán 2010-ben Magyarország a saját kezébe vette a sorsát” – mutatott rá. Kifejtette: mi, magyarok saját érdekeink szerint kezdtünk el cselekedni, „s nem hallgattunk többé a fogadatlan prókátorok tanácsára”. „Udvariasan, de határozottan figyelmen kívül hagytuk őket” – fűzte hozzá.

„Épp itt volt az ideje, hogy kimondjuk, a gyengeség nem válasz”

Hiába tart 2008 óta a válság, hiába örököltünk gazdasági és szociális romokat, nem hagytuk, hogy a gyengeség újra erőt vegyen rajtunk – emelte ki. „2010-ben a magyarok belátták, a folyamatos igazodás, az alázatos alkalmazkodás, az örökös megfelelés, vagyis a gyengeség nem megoldás, hanem maga a probléma” – mutatott rá. Hozzátette: „ez volt a fordulópont, ezért jött létre Európa egyetlen kétharmados parlamenti többsége, a nemzeti összefogás világos, messzi földek fővárosaiból is jól látható bizonyítéka”.

Új időszámítás kezdődött a magyaroknál, és ezt mindenki megértette – jegyezte meg a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy mindent véghezvittünk, amiről a gyengeség hívei azt mondták, nem lehet. Ezzel vette kezdetét a magyarok új műve, a XXI. századi erős Magyarország megteremtése – szögezte le. Ugyanakkor a miniszterelnök megfogalmazása szerint „olyan országot építünk, amelyben nem bankárok és külföldi bürokraták mondják meg, hogyan éljünk, milyen alkotmányunk legyen, mikor emelhetünk béreket, nyugdíjakat. Olyan országot építünk, ahol senki nem erőlteti rá mások érdekeit a magyarokra.”

Világos jövőképre van szükség

Orbán Viktor úgy fogalmazott, a XX. század magyar gazdaságtörténetét gyakran írják le húszéves ciklusok változásaként. Van, hogy rosszul kezdődnek, de jól végződnek: a 70-es években eladósodással indult, de 1990-ben szabadság lett a vége. Van, hogy jól kezdődnek, de rosszul végződnek: 1990-ben szabadsággal és piacgazdasággal kezdtük, és a pénzügyi szakadék szélén végeztük – sorolta. Mint mondta, a következő húsz évünk 2010-ben a gazdasági összeomlás árnyékában kezdődött, de jól végződhet.

A XXI. század újdonsága, hogy a változások sebessége, a fordulatok mélysége a nemzetek közötti verseny ereje elsodorja azt, aki nem rendelkezik világos jövőképpel és erre épülő tervvel – jelentette ki. Szavai szerint 1990 és 2010 között leépítettük ugyan a múltat, de nem voltunk képesek fölépíteni a jövőt. Két világ közt ragadtunk, ezért érezzük zavarosnak ezt a két évtizedet – jegyezte meg, hozzátéve, ezért fontos, hogy legyen világos elképzelésünk a jövőről, a következő húsz évről, és politikai, társadalmi, gazdasági döntéseinkkel azok irányába haladjunk.

A mi mestertervünk szerint megszüntetjük az ország külső pénzügyi függését. Megszüntetjük Magyarország energiafüggőségét. Mindenkit kisegítünk a devizaadósságból, megállítjuk a népesség fogyását. Mindenki talál majd itthon munkát, aki itthon kíván dolgozni. A magyar gazdaság versenyképességét a világ legjobb harminca közé visszük. Az újraiparosítással a magyar ipart összeépítjük a némettel. A pénz, az energia és az információ költségszintje a hazai vállalkozások számára alacsonyabb lesz a versenytársaink költségszintjénél – sorolta a miniszterelnök.

Tízezer exportáló, versenyképes magyar középvállalatot fogunk felépíteni. 15-20 regionális magyar multi ad majd erőt a magyar gazdaság globális terjeszkedéséhez, és közben a nemzeti össztermék 50 százaléka alá csökkentjük az államadósságot – hangsúlyozta. Szólt arról is, hogy innovációra és kutatásra fordítják majd a nemzeti össztermék 4-5 százalékát, és több egyetemet is „bevisznek” a világ legjobb kétszáz egyeteme közé. Kultúra, tudomány, zene és sport területén népességszámunknál jóval tekintélyesebb helyezést érünk majd el – emelte ki. Mint mondta, a Kárpát-medencében élő és a világban szétszórt magyarokat kulturális, közjogi és szellemi tekintetben is integrálni fogják. Szétszórattatásból világnemzetet építünk – fűzte hozzá, rámutatva, hogy mindezek mellett a magyar családok életszínvonala meghaladja majd az európai átlagot.

2013-ban további rezsicsökkentés jön

A kormányfő kijelentette, ugyan „szép és izgalmas a húsz éves távlat, de még izgalmasabb a mi van most és a mi lesz velünk holnap kérdése”. Magyarország ma jobban teljesít, mint korábban, és eredményesebb a válság kezelésében, mint a legtöbb európai ország – hangsúlyozta. Leszögezte, hogy ez mindannyiunk közös sikere, „még az ellenzéké is, hiszen politikai hovatartozástól függetlenül mindenkinek jó, mindenki nyer vele”. A pártjaink ugyan lehetnek ellenzékben, a haza azonban nem – jegyezte meg ezzel összefüggésben.

Magyarország jobban teljesít az emberek mindennapi terheinek könnyítésében, mint az elmúlt húsz évben – mutatott rá. Emlékeztetett arra, hogy a szocialista kormányok idején a rezsiköltségek folyamatosan emelkedtek, ezzel szemben 2013 januárjától minden magyar háztartásban tíz százalékkal kevesebbet kell fizetni a gázért, a villanyért és a távhőért. Rezsicsökkentésre évtizedek óta nem volt példa hazánkban – hívta fel a figyelmet, ugyanakkor megjegyezte: „jobban teljesítünk, de nem elég jól; ezért a megélhetési költségeket 2013-ban tovább fogjuk csökkenteni”.

Magyarország jobban teljesít az érdekérvényesítés terén, mint 2010 előtt – utalt Orbán Viktor arra, hogy uniós csatlakozásunk óta még soha nem tudtunk annyi forrást „kiharcolni magunknak az uniós költségvetéséből, mint most”. Szólt arról is, hogy a siker érdekében szövetségeket hoztak létre több országgal is, ami nem jött volna létre, ha „farkát csóváló kutyusként az asztal alól lestük volna, hova esik egy-egy zsíros falat”. Jobban teljesítünk, de még nem elég jól, ezért a következő hét évben az uniós források 60 százalékát közvetlenül a gazdaságba fogjuk eljuttatni – jelentette ki.

Tovább bővítik a munkahelyvédelmi akciótervet

Beszélt arról is, hogy Magyarország jobban teljesít a családok támogatásában is. A miniszterelnök felidézte, hogy a szocialista kormányzás „módszeresen faragta le a családtámogatást”, majd elmondta, a gyes idejét 2010-től ismét visszaállították három évre, és bevezették a családi adórendszert. Mint mondta, 2013 második felében útnak indítanak egy bérből és fizetésből élők számára készülő új akciótervet is.

Magyarország jobban teljesít a nyugdíjak terén is, mint a legtöbb európai ország – emelte ki, hozzáfűzve, hazánk meg tudta őrizni és növelni is tudta a nyugdíjak értékét. A szocialista kormányzat a válság terheit a nyugdíjasokkal fizettette meg, mi nem hagyjuk, hogy az idős emberek életszínvonala csökkenjen – szögezte le. Ha ez sikerül, hogy a teljes idős nemzedék megtapasztalhatja, hogy az unokáik és a gyerekeik nem beszélnek a levegőbe – tette hozzá.

Magyarország jobban teljesít a munka megbecsülésében is, mint 2010 előtt. Az átlagbér emelkedik, elérte a bruttó 223 ezer forintot, a kormányváltás óta 24 500 forinttal nőtt a minimálbér, és a közfoglalkoztatottak átlagkeresete is meghaladta a 73 200 forintot – sorolta. Mint mondta, a munkahelyvédelmi akciótervet 2013-ban tovább fogják bővíteni.

Magyarország jobban teljesít a rendőrség működtetésében is, hiszen a kormányváltás óta 3500 fővel emeltük a rendőrök létszámát, és megtisztítottuk az állományt azoktól, akik korábban a bűnözők oldalára álltak – fogalmazott, hozzátéve, további intézkedésekre is szükség van. Példaként az új típusú kábítószerek csempészetét említette, és a visszaélések ellen is folytatni kell a küzdelmet.

Magyarország jobban teljesít a fölösleges kiadások lefaragásában, mint korábban bármikor – mutatott rá Orbán Viktor. Megfelezték a politikusok számát, 90 ezer egészségügyi dolgozó bérét emelték, új egységes állami irányítást vezettek be, 439 egészségügyi beruházás zajlik. Ez az elmúlt hatvan év legnagyobb egészségügyi fejlesztése – jegyezte meg. Hozzátette, szolgálatba állítottak 120 új mentőautót, és 82 helyszínen folyik mentőállomás felújítása vagy építése. Itt is jobban teljesítünk, de még nem elég jól. Kell még 200 mentőautó és 6460 új ápolónő. Kell még egy pénzügyi csomag, amellyel javítunk a háziorvosok helyzetén, és rövidítenünk kell a várólistákon is – hangsúlyozta.

„Ők a mi legnagyobb sikerünk”

Magyarország jobban teljesít a felzárkóztatás területén is. 2012-ben 261 ezren dolgoztak Start-munkaprogramban, a cigány munkaszervezők becslései szerint 54 750 volt köztük roma, aki nem segélyből, hanem tisztességes munkából kereste meg a családjának a kenyeret – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve, „ők a mi legnagyobb sikerünk”. Arról is tájékoztatott, 93 616 olyan Start-munkás is van, akinek a tavalyi volt élete első munkája és munkahelye. Emellett 1000 roma nő állt be dajka-, szociális gondozó- és otthonápolói képzésekre. Jobban teljesítünk, de nem elég jól. Akkor lehetünk elégedettek, ha mindenki talál munkát, legalább Start-munkát, ha dolgozni akar – emelte ki. Szavai szerint „a nagy terv 2013-ban teljesülhet, ha sikerül az önkormányzatokkal közösen megfelelő szervezési munkát végeznünk”.

Az eredmények azt mutatják, Magyarország jobban teljesít. A magyarok 2012-ben nem dolgoztak hiába; jó döntés volt kitörni a kényszerpályáról, és jó döntés volt magunk kezébe venni a sorsunkat – szögezte le Orbán Viktor. Ugyanakkor rámutatott, ennek a sikernek nem örülnek azok, akik sok éven, évtizeden át politikai és gazdasági hasznot húztak hazánk gyengeségéből. Ők arra készülődnek, hogy visszavigyék Magyarországot a múltba, azt remélik, az már megszépült – fogalmazott, hozzátéve, „tévednek, egy erős ország nem felejt”. Nem felejtjük el azt a nyolc évet. Nem felejtjük el, kik és hogyan adósították el az országunkat, a városainkat, a falvainkat, a családjainkat. Nem felejtjük el, hogy elvették az otthonteremtés lehetőségét a fiataloktól. Nem felejtjük el, hogy elvették a támogatást a magyar családoktól. Nem felejtjük el, hogy elvettek a nyugdíjasoktól egyhavi nyugdíjat – sorolta.  Hozzátette: és azt sem felejtjük el, hogy mindennek az ellenkezőjét ígérték. Nem felejtjük el, hogy nyolc éven át hazudtak a magyaroknak; és a békésen ünneplő emberekre uszították a rohamrendőröket. Nem felejtjük el, hogy együtt tették tönkre az országot – húzta alá a kormányfő.

Régi figurák, jól ismerjük őket, és pontosan tudjuk, mire készülnek. A bankok adóját elengednék, és helyette megint az embereket adóztatnák, csökkentenék a minimálbért, megvágnák a nyugdíjakat, és megint elvennék a gyermekek után járó adókedvezményt – fogalmazott a kormányfő az országot 2002 és 2010 között irányító, mostani ellenzéki politikusokról. Orbán Viktor szerint ezektől a politikusoktól a felsorolt lépéseket várják a bankok, a spekulánsok. És a gyengék mindig meghajolnak az erősek akarata előtt – jegyezte meg. Soha sem álltak ki, és most sem állnak ki a magyarok érdekeiért. Ezért van az, hogy mint húst a legyek, dongják őket körül az erős külföldi érdekcsoportok. Valójában azok akarják visszaültetni őket a magyarok nyakába – fűzte hozzá.

Közös munka, közös siker

A kormányfő aláhúzta, a siker záloga abban rejlik, hogy olyan lesz-e a magyar világ, ahol kemény és felelősségteljes munkával előre lehet jutni, függetlenül attól, hogy ki milyen családból érkezik, ki miben hisz, vagy ki hogyan néz ki. Ilyen világot, ilyen életet csak egy erős ország képes megteremteni. Ez a küzdelem célja – szögezte le. Orbán Viktor hangsúlyozta, ennek a gondolatnak meg kellene nyerni a mai fiatalokat is, meggyőzőbben kellene feléjük képviselni, hogy közös cél és közös érdek az, hogy a 2013-ban meginduló gazdasági növekedésnek és felemelkedésnek mindenki a nyertesévé váljon. A miniszterelnök természetesnek nevezte, ha a fiatal, tehetséges, agilis szakembereket – akiket a magyar emberek adóforintjaiból képeztek ki – legalább egy ideig itthon, magunk között akarjuk látni.

Három éve azért dolgozunk, azért vágtunk bele az ország teljes újjászervezésébe, azért vállalta sok millió ember az ezzel járó megpróbáltatásokat, hogy Magyarországon soha többé ne fordulhasson elő, hogy a gyerekek kevesebb eséllyel indulnak az életben, mint amennyit szüleik kaptak. Csak ez lehet egy nemzet tartós felemelkedésének biztosítéka. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok! – zárta beszédét Orbán Viktor.

fidesz.hu


2017. november 20., hétfő - Jolán







Diósdi Fidesz - kapcsolat@diosdifidesz.hu

Készítette: Indigo Graphics
Weblap olcsón...