Dr. Aradszki András országgyűlési képviselő júliusi sajtótájékoztatójáról

Sajtótájékoztató 1„Jó hírrel kezdem: Eggyel kevesebb nagyközség, de eggyel több város lesz 4 nap múlva a választókerületben. Áder János köztársasági elnök úr ugyanis aláírta Diósd Nagyközség várossá nyilvánításának dokumentumát. Már régen javasoltam a helyi vezetésnek, hogy kezdeményezzék a városi rang elnyerését. Most Spéth Géza polgármesterrel együttműködve sikerült ezt elérni. Mintegy 70 település pályázott erre, most 18 megkapta. Korábban is támogattam a kérelmet, de tavaly a közigazgatási átalakítások miatt nem volt rá mód. Bizots vagyok abban, hogy Diósd ezután mint város jobban tud majd részt venni a pályázatokon (iskolafejlesztés, kulturális centrum, városközpont stb.), és még erőteljesebb fejlődésnek indul. Gratulálok a diósdiaknak, a város vezetésének, és kívánom, hogy a további fejlődés során meg tudják tartani eddigi értékeiket, a falusi hangulatot, a kisvárosi jelleget és a lokálpatriotizmusukat!” – Így nyitotta júliusi sajtótájékoztatóját dr. Aradszki András országgyűlési képviselő Érden, a polgárok házában 11-én délután.

A honatya ezek után beszámolt a legutóbbi hetek parlamenti munkájáról, majd rövid értékelést adott Magyarország jelenlegi helyzetéről.

1. „Elfogadtuk a földtörvényt” (pontosan: A fölforgalomról szóló törvényt), amely egy több évtizedes, évszázados problémára kíván megoldást adni.

a)      alkotmányjogi vonatkozás: a földforgalom szabályozása. Nem magyar állampolgárok földszerzése: E ponton a törvény sikeres. Más (francia, dán stb.) mintákat felhasználva a tőkefelhalmozó és spekulatív célú földvásárlást gyakorlatilag kizárja. „Nem vagyok ellene annak, hogy az a külföldi állampolgár, aki 10 éve ezzel foglalkozik, itt letelepedik, szerezhessen földet. A történelemben ilyenre többször volt példa (pl. a hódoltság után). Ők sikeresen veszik fel a magyar kultúrát, veszik át a hagyományainkat és gazdagítják az országot” –fejtegette a honatya.

b)     Birtokpolitika: lakosság- és nemzetmegtartó erő biztosítása. Ez a kisgazdák ’45 előtti programjának a megvalósítása. 80% hazai kisbirtok, 20% nagybirtok lehet a jövőben. Ennek kialakításához hosszabb idő szükséges, azonban az alaptörvény kétharmados vonatkozó része biztonságot nyújt ez ügyben. Nagy vita volt e témában a Fideszen belül is, Ángyán volt államtitkár úr ki is lépett a frakcióból. Ángyán terve alapján gyorsabban menne végbe a folyamat, azonban élelmiszerhiány lépne fel, és 150-200 milliárd forintot kellene a kormánynak biztosítania az új kistermelők eszközigényére, támogatására.

2. A takarékszövetkezeti törvényt is elfogadta a Ház. (Lásd a korábbi bejegyzéseket!) Ez is okozott vitát, Demján Sándor levele szerint például ez nem szolgálja a szövetkezetek érdekeit. Ez a szektor az utóbbi időben nem fejlődött, noha a vidék bankja volt. A piac hozama mellett ezek alacsonyabb hozamot jelentettek, és a hitelkihelyezésük is alacsonyabb volt. Nem lehet több százmilliárd „halott pénz” itthon, miközben a külföldi bankok kiviszik a pénzt és nem hiteleznek. A beágyazottság, a nagy fiókhálózat, a személyes ismeretség nem tudott valódi előnyt jelenteni, hozzáadott értéket biztosítani. Ezért alaptőkét emelt az állam a Takarékbankban, és anyagi segítséget is ad a hitelezés megemeléséhez.

Az egyházügyi törvény esetében orvosolták a felmerült jogalkotási hibát, és ismételten, immár véglegesen  megszavazták a törvényt.

Az Alaptörvény IV. módosítása nyomán Európa baloldali felén hatalmas felzúdulás volt: diktatúrát épít a magyarországi jobboldal, ezért Magyarország nem méltó tagja az Európai Uniónak. Az EB 3 pontban látta az emberi jogokkal szembemenőnek a módosítást: a bírósági ügyek áthelyezése; a televíziós választási kampány hirdetéseinek szabályozása; a állam fizetési kötelezettségek biztosítására különadót tesz lehetségessé. – „Az első ügyben változtatunk, bár korábban is volt ilyen és más országban is előfordul: 6 mrd forintba kerül, mert új bíróságokat kell építeni (talán Érden is)” – mondta a képviselő. A második témában még vita van, de a kereskedelmi tévék is szolgáltathatnak majd ingyenesen reklámot, ha a pártok kérik. A különadó lehetőségét a parlament elvetette, az esetleges kiadásokat adott esetben más forrásból fogja fedezni.

A hazánkról az Európai Parlamentben július 3-án elfogadott Tavares-jelentés minden alapot nélkülöz, szembe megy az európai alapokmányokkal, javaslata ellentétes az EU alapdokumentumaival. A döntést már előre meghozták, a vita csak formalitás volt a baloldal szemében (Szájer József szerint: „Sztálin idejében is több idő jutott a vádlott védekezésére”).

Egyértelművé vált, hogy a szocialisták már nem az egyszerű, dolgozó, bérből és fizetésből élő emberek pártja, hanem a bársonyszékes nagytőkéseké. A nemzetközi baloldal teljesen a nagytőke érdekeit szolgálja, létezéséhez az nélkülözhetetlen. Nem az EU alapértékeit, hanem a szocialisták érdekeit sértettük meg (telekommunikációs adó, rezsicsökkentés, bankadó stb.). Amíg tart a rezsicsökkentés, addig ezek a támadások nem fognak szűnni. – A Fidesz frakció 2013 szeptemberétől további 10%-os rezsicsökkentést kért, és azt, hogy gondolja végig a kormány, hogy a tél folyamán egy újabb 10%-os villanyáram-csökkentést hajtson végre. Ennek lehetősége a magyar energiaszektorban megvan.  Egy kereszténydemokrata politikus mindig a nemzetben gondolkodik, nem a piacban és a nagytőkében – szemben a magyarországi baloldaliakkal, akik hazájuk ellen szólaltak fel és szavaztak. (Még Horn Gyula is jobban kiállt a magyar érdekek mellett a rendszerváltás után, mint a mai szocialisták – mondta dr. Aradszki András.)

A Parlament reagált a támadásra, és elfogadott egy határozatot. (Lásd korábbi hírünket!) A szocialisták – köztük Tóbiás József – a szavazás idején nem tartózkodtak a teremben, majd a szavazás után jöttek vissza. Tehát a szocialistáknak még annyi bátorságuk sem volt – köztük Tóbiás Józsefnek sem – hogy kiálltak volna a Tavares-jelentés mellett, ahogy azt tette az Európai Parlamentben a pártjukat és nem hazájukat képviselő Göncz Kinga Tabajdi Csaba és mások. Miközben ők tették tönkre az országot (ingatlanadó, bér- és nyugdíjcsökkentés, végzetes eladósítás, IMF hitel, 300%-os gázáremelés, 200%-os villanyár-emelés). Életveszélyes lenne, ha 2014-ben újra ők kerülnének hatalomra, mert akkor ismét csökkennének a nyugdíjak, újra megszűnnének a családi kedvezmények és a gyes, kiárusítanák a közüzemeket, ismét IMF-függők lennénk, befagyasztanák a béreket stb. (Lásd Görögország esetét!) Ellenben most nőnek a nyugdíjak, emelkednek a bérek (köztük a pedagógusoké, az orvosoké), nem növekedett a munkanélküliség, nagyobb a foglalkoztatottság, a nők munkavállalási lehetőségei jelentősen emelkedtek, elindultunk az egymillió új foglalkoztatotthoz vezető úton – enélkül ugyanis nem lehet fenntartani a nyugdíjrendszert és az egészségügyi rendszert.

Az ellenkampány, amit ma a baloldal a többség ellen vezet, erősen ingatag erkölcsileg is. Míg a nemzet (az egész!) segítette az árvíz elleni – Európában egyébként példa nélküli – küzdelmet, addig Bajnai bebizonyította, hogy nem képes az összefogásra: fórumot szervezett a védekezés helyett.

Ezen felül a baloldal megvédte a kémkedés ügyében elítélt Szilvásy György és Laborc Sándor volt minisztert. Az ügy természeténél fogva titkosított. Azt híresztelik, hogy a jobboldali kormány bosszújáról van szó. Közben a sajátjaik mondták, még az ügy kirobbanásakor 2011-ben, hogy megérdemlik, amit kapni fognak. A független magyar bíróság meg fogja hozni a megfelelő ítéletet.

Ma már a keresetekből több marad, többet ér az emberek pénze, mint korábban.  A reálbérek több kint 4%-kal emelkedtek áprilisban. A Gyurcsány-Bajnai érában nem sikerült ilyen eredményeket produkálni.

A Kúria döntése a devizahitelesek ügyében: A kérdés az volt, hogy a devizaátváltás költsége az költség-e vagy nem. A bíróság szerint költség, ezért a feleknek ebben meg kell állapodni. Addig kérni kell a végrehajtás felfüggesztését, hiszen nem ismert a követelés mértéke. A devizahitelesek ügyének azonban nincs vége, számos kedélyborzoló ítélet lesz még.  A kormány nem befolyásolhatja a bíróság döntését. Amit tehet, azt megteszi (árfolyamrögzítés, végtörlesztés stb.). Ez az eladósodottság szintén Gyurcsány és Bajnai idejében történt.

Ha a fiatalok, ha lakást szeretnének, vegyenek fel államilag támogatott hitelt, mert ismét van ilyen. (A szocialisták szüntették meg ezt a lehetőséget is, miközben devizahitelbe hajtották a lakosságot.) Így már azoknak is érdemes elgondolkodniuk az otthonteremtésen, akik eddig óvatosak voltak.

A folyamatok tehát pozitív irányba mutatnak.

A pedagógusok a 2002-2010 közötti időszak nagy vesztesei voltak, 2003-tól nem kaptak béremelést. Most összességében mintegy 60%-os béremelésben részesülnek, ami példa nélküli a rendszerváltás óta. Az emelés szeptembertől 34%-os lesz, majd pedig minden évben mintegy 10%-os. (Lásd korábbi híreinket!) A kormány mozgástere egyelőre ennyire ad lehetőséget, ezeknek fedezete megvan a költségvetésben, az adórendszerben és szemben a Medgyessy kormány béremelésével, miután a költségvetési és gazdaság politika területén is Magyarország jobban teljesít, nem eredményezi az ország eladósodását. Mindehhez pedig olyan életpálya-modell társul, amely hosszú távon biztosítja a minőségi és felelős oktatási-nevelési rendszer alapjait – zárta tájékoztatóját az országgyűlési képviselő, mindenkinek további szép nyarat és jó pihenést kívánva.

 Összeállította: Eőry Zsolt képviselői titkár


2019. június 20., csütörtök - Rafael







Diósdi Fidesz - kapcsolat@diosdifidesz.hu

Készítette: Olcsó Weboldal
WEB Experts – web design • WORDPress