Dr. Aradszki András országgyűlési képviselő április 7-i sajtótájékoztatójáról

A legfrissebb és számunkra is tanulságos hírrel kezdte meg soros sajtótájékoztatóját Dr. Aradszki András országgyűlési képviselő (KDNP) április 7-én az érdi Polgárok Házában: Portugáliával igen komoly pénzügyi gond van, vagyis a 2008-ban kezdődött gazdasági világválságnak még messze nincs vége.

Ez azt jelenti, hogy az európai polgárok még veszélyben vannak, köztük mi is. Bár Magyarország már nincs közvetlenül veszélyeztetve, a megélhetés körülményei még nem javultak érezhetően. A növekedés azonban megindult, az ország külföldi gazdasági megítélése pozitív. Ezt köszönhetjük többek között a szokatlan, a bevett gyakorlattól eltérő, de eredményes gazdaságpolitikánknak.

Aradszki András az alkotmányozási folyamatról röviden a következőket mondta:

Alkotmányozási kényszer nincs, de itt az ideje egy XXI. századi alkotmány megalkotásának.

A Nemzeti Konzultáció keretében, az alkotmányügyi bizottság által kiküldött kérdőíveket mintegy 920 ezer állampolgár küldte vissza, előtte bizonyára egyeztetve a családtagokkal – azaz a kezdeményezés sikeres volt. A kiértékelés során bebizonyosodott, hogy a válaszadók túlnyomó többsége a tényleges életfogytiglan tartó büntetés mellett van. Tekintettel a jelentős igényre bekerült a tervezetbe az egészséges környezethez való jog, ennek keretében az őshonos növények és állatok védelme, illetve az, hogy a víz, az erdő és a föld nem eladó – természetesen alkotmányos formában megfogalmazva. A polgárok nagy része egyetértett azzal is, hogy a közpénzek elköltésének szigorú felügyeletére van szükség.

A visszaküldött kérdőívek arról tanúskodnak, hogy a családi szavazati jog, vagyis a gyermekek választójoga nem nyerte el az állampolgárok túlnyomó többségének a tetszését. A képviselő véleménye azonban más: A gyermekek választójoga a jövőben mindenképpen alkalmazandó intézmény kell legyen, a jövő Magyarországának sorsa függ ettől. A társadalom jelenleg elöregedő, ezért a döntések általában nem a jövő felé irányulnak. A Taigetosztól a gyermekvédelemig tartó fejlődés betetőzése kell legyen a gyermekek politikai érdekképviselete. Az általános, egyenlő és közvetlen választójog időszerű volt a XIX-XX. században, most azonban a politikai cél a demográfiai helyzet megváltoztatása kell legyen. Több mint valószínű, hogy a családi szavazati jog bevezetését a parlamenti többség most nem fogja támogatni, de a kérdés napirenden marad, mert nemzeti létkérdés.

A készülő alaptörvényben egyébként a magyar államiság jogfolytonosságát jelentjük ki, tagadjuk a diktatúrák alkotmányozási rendszerét. Világos jövőképet adunk a magyaroknak, és a nemzet erejében bízunk – mondta Aradszki András. – „A jó Istennek köszönöm, hogy megadatott nekem, hogy részt vegyek ebben az alkotmányozásban. Felemelő érzés, és remélem, hogy Magyarország javára válik.”

 

A képviselő beszámolt még arról, hogy sor került a végrehajtási törvény („kilakoltatási törvény”) módosítására, vagyis a moratórium időtartamának meghosszabbítására. Azonban a moratórium nem tartható fenn júniusnál tovább, mert annak a magyar bankrendszer látná végzetes kárát. A kormány közel áll a hosszabb távú megoldáshoz, azonban ez szinte egy „gazdasági agyműtétnek” minősül, annyira érzékenyen kell kezelni. A magyar bankrendszer viszonylag toleránsan viselte a különadókat, és most is konstruktívan áll a megoldáshoz. A nemzeti vagyonkezelő intézmény léthozását nem vetette el az Országgyűlés, de a „potyautasokat” ki kell tudni szűrni, a hiteleket pedig mindenképpen vissza kell fizetni. A kérdés csak az, hogy mikor, hogyan, milyen árfolyamon stb.

 

Ülésezett a kolontári katasztrófával foglalkozó albizottság is: szakértői anyagot tárgyalt. A katasztrófa alapvető oka – ahogyan azt Aradszki András már többször jelezte korábban – az volt, hogy az üzemeltető nem tartotta be a feltételeket. Sajnálatos módon Jávor Benedek (LMP) bizottsági elnök úgy nyilatkozott, hogy több felelős van (Európai Unió, magyar vezetők és az üzemeltető), mindenkit számon kell kérni. Ez nem kizárható, de még nem tartunk itt. Jelzem, hogy ez nem szakmai, hanem politikai megnyilvánulás volt, ami sajnos azt jelzi, hogy mégsem „lehet más a politika”.

 

A képviselő kérdésre válaszolva elmondta, hogy a helyi iparűzési adók elosztásáról még nincs határozott elképzelés, de az biztos, hogy nem fogják egy tollvonással elvenni a településektől. Mérlegelni kell a helyi, magas szintű feladatokat (pl. az oktatás finanszírozását), amelyeknek végrehajtását nem befolyásolhatja az esetleges átcsoportosítás. A jelenlegi forma azonban nem igazságos. Utalva a választási kampányban már kifejtett véleményére elmondta, hogy igazságtalannak tartja, hogy egy sok vállalkozással rendelkező település aránytalanul több pénzzel gazdálkodhat, mint egy vállalkozásban szegény község, amely talán még az alapvető funkciók ellátását sem tudja biztosítani. Külön téma a megyei jogú városok kérdése. (Érden például most is alacsony az iparűzési adóból származó bevétel, míg Százhalombattán magas.) Éles érdekérvényesítő küzdelem bontakozik ki. A megoldás a feladatok átcsoportosításától is függ (mit vesz át az állam?). Ezért a kérésről most még nem tudott többet mondani.

Eőry Zsolt képviselői titkár


Cimkék:

2019. január 20., vasárnap - Sebestyén







Diósdi Fidesz - kapcsolat@diosdifidesz.hu

Készítette: Olcsó Weboldal
WEB Experts – web design • WORDPress