Orbán Viktor beszéde a piarista gimnázium tanévnyitóján

295. tanévét kezdte a Piarista Gimnázium. „Micsoda tiszteletet parancsoló szám! Három évszázad, tizenkét emberöltő. (…) Az egymást követő nemzedékek sorsának metszéspontjában egy olyan iskola áll, melynek falai között a magyar kultúra, a magyar történelem jeles alakjai nevelkedtek” – mondta Orbán Viktor. A kormányfő emlékeztetett, a rend 1717-ben kezdte meg oktató, nevelő tevékenységét Pesten, a magyar történelem legnagyobb véráldozattal és pusztítással járó korszakát, – a török hódoltságot és a Habsburg-önkény ellen megindított Rákóczi szabadságharcot – követően. Elgondolkodtatónak nevezte, hogy három évszázaddal ezelőtt egy kivéreztetett, porig rombolt országban a kiutat, a talpra állás lehetőségét éppen egy iskola alapításában látták eleink.

„Az iskola sorsa születése pillanatában szorosan egybefonódott a nemzet vészterhes történetével: harc a németesítő törekvések ellen II. József, majd a Bach-korszak idején, azután küzdelem a szovjet-orosz rendszer uniformizáló és nemzetellenes szándékaival szemben” – fűzte hozzá. Egyes emberek felett lehet uralkodni ideig-óráig, léteznek lelkek, melyeknek áruk van, gerinceket is meg lehet törni erővel, de az emberi szellem végül is törhetetlen – ezt jelenti a kormányfő számára Piarista Gimnázium sorsa. A gimnázium tanévnyitója 58 év után zajlik újra régi, eredeti, történelmi helyén. A miniszterelnök szerint ez jó hír mindannyiunk számára, mert amíg vannak és lesznek, akik nem adják fel, képesek újrakezdeni, vannak, akik állandóan virrasztanak, addig nincs mitől félnünk.

Orbán Viktor hangsúlyozta, a virrasztásnak jelentése és jelentősége van a közélet, a politika és az ország vezetői számára. A kormányfő II. János Pál pápa szavait idézte, aki szerint nevén kell nevezni a jót, a gonoszt, és nem szabad összemosni őket. „Virrasztani azt is jelenti, hogy felelősséget érezni azért a nagy, közös örökségért, amit a hazának nevezünk, előkészíteni az utódok kultúráját. (…) Ezért alapítottak iskolát az eleink éppen a legnagyobb szükségben” – fogalmazott a miniszterelnök. „A nagy örökség egyúttal kötelesség” – idézte Hamvas Bélát a kormányfő.

Antall József miniszterelnök, egykori piarista diák azt egyszer azt mondta, „Európában még az ateista is keresztény”. Arra gondolhatott, hogy „Európában hívő és nem hívő egyaránt az anyatejjel szívta magába az alapvető keresztény tanokat, vagyis kulturális és morális értelemben az európai ember nem tud kibújni keresztény bőréből” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A miniszterelnök ezt hatalmas lehetőségnek nevezte a megújulásra, melyre kétségkívül szüksége van nemcsak Magyarországnak, hanem Európának is. Nem a megújulás alapjait kell tehát megtalálni, mert azok adottak, azok megvannak, hanem ebből kell levezetni azokat a tanácsokat, javaslatokat, programokat, melyekre szüksége van az európai és a magyar embernek a XXI. században – fogalmazott. Orbán Viktor meggyőződése szerint Magyarországon akkor lesz békesség, derű és jólét, ha minden a neki rendeltelt, vagyis természetes helyére kerül.

„58 év után újra itthon kezdhetjük a tanévet”

Labancz Zsolt örömét fejezte ki, hogy 58 év után újra itthon kezdhetik a tanévet. Az SP tartományfőnök beszédében az iskola szerepét hangsúlyozta, megemlékezve a múltról, amikor megkezdődött a tudás átadása, a gyermekek nevelése és segítése a közösség-keresésben és a helyes értékrend kialakításában.

Erdő Péter beszédében aláhúzta: a pesti Piarista Gimnázium és Rendház régóta központi szentélye a magyar katolikus közoktatásnak. Ennek a dunaparti épületnek a mérete, eleganciája, sőt a puszta elhelyezkedése is itt, a város szívében mutatja, hogy milyen nagy hivatásra vállalkoztak a tanító szerzetesek, és milyen nagyra becsülte ezt a munkát az egész társadalom – tette hozzá. A bíboros az igazságra tanítást nevezte a katolikus iskolák hivatásának.

A Veni Sancte szentmisében Erdő Péter bíboros felszentelte az iskola kápolnáját és megáldotta az épületet.

A rend 1717-ben kezdte meg Pesten oktató, nevelő tevékenységét. Alig száz évvel később már hatosztályos intézményként, majd 1850-től hétosztályos főgimnáziumként működött. A II. világháború után megkezdődött az általános iskolai oktatás is, amely később szervezetileg is különvált. Az 1948-as államosítás megszüntette az általános iskolát, a gimnázium pedig a Budapesti V. kerületi Állami Ady Endre Általános Gimnázium néven működött tovább. 1950-ben ismét rendi vezetés alá került, ám 1953 őszén az épületet az állam az Eötvös Lóránd Tudományegyetem használatába adta. A piarista diákok ekkor költöztek át a Mikszáth Kálmán téri épületbe, amely 58 évig adott otthont a felnövekvő ifjúságnak.

A Piarista Rend Magyar Tartománya közel hatvan évnyi várakozás után ez év tavaszán megkezdte a költözést a felújított régi piarista központba. A megújult épületbe május 16-án költöztek be a diákok és tanáraik, díszmenetben vonulva végig a Mikszáth Kálmán téri gimnáziumból a Duna-parti épületbe.

(fidesz.hu)


2018. november 17., szombat - Hortenzia, Gergő







Diósdi Fidesz - kapcsolat@diosdifidesz.hu

Készítette: Olcsó Weboldal
WEB Experts – web design • WORDPress