A miniszterelnök beszéde a Magyar Diaszpóra Tanács II. ülésén

Lezárult a történelem egyik európai fejezete, és azokkal az eszközökkel, amelyekkel eddig a világ vezető civilizációja volt a mienk, a továbbiakban már nem lehet versenyképesnek lenni. Nem élhetünk tovább úgy, ahogy eddig éltünk. Nyugat-Európában ez nehezebb átalakulást jelent, mint Közép-Európában, mert itt valójában nem épült ki jóléti rendszer.

Szorgalmazzuk egyúttal Közép-Európa és Németország együttműködését; ha Magyarország nem hibázik, jövőre együtt tud növekedni a német gazdasággal.

Magyarországnak esélye van arra, hogy a következő két évben továbbra is egyszerre folytassa az államadósság-csökkentés és a versenyképesség-növelés politikáját úgy, hogy közben megőrizze a politikai stabilitást is. Ez az, ami megvilágítja, miért is jött létre 2010-ben a kétharmad.

Magyarországnak viszont van két nagy ellenfele, amelyet mindehhez le kell győznie, ez pedig az önsajnálat és ennek unokatestvére, a lebeszélés kultúrája. Önsajnálat helyett a “csakazértis” kultúrájának kialakítására van szükség, amely nem a hurráoptimizmussal, hanem a veszteség mélyen átélt élményéből kinövő életerővel azonos.

Ha azt várjuk, hogy a most elvégzett munkáért holnap reggel a munka igazi értékét elismerő szavakat fogunk kapni, akkor félreértjük a magyarokat.

Az európai társadalomfejlődés következő szakasza a vallásból átvett, a tízparancsolat szellemében megfogalmazott tradicionális értékekre, a család megerősítésére és a nemzetek reneszánszára fog épülni. Ezt az elképzelést azonban a Magyarországgal szemben álló nyugat-európai politikai elit – amelynek tagjai jórészt a ’68-as generációból kerültek ki – a legnagyobb hevességgel utasítja el. Viszont mivel lezárult a történelem egyik európai fejezete, ezen elit gondolkodásmódja is érvényességét vesztette: ezekre a gondolatokra nem lehet jövőt építeni Európában, ezek nem állják ki a következő húsz év hullámverését. A Magyarországgal szembeni támadások is éppen ebből, az európai kultúra másfajta értelmezéséből adódnak, nem pedig az ország elleni összeesküvésekről van szó.

Az a közösség, amely biológiailag nem képes fenntartani magát, az nem tudja fenntartani saját rendszerét sem.

Az a kép ma már nem igaz, hogy Magyarország ne tudna megállni a saját lábán. Az IMF-fel ugyan meg akarunk egyezni, de most már mindenki elfogadja a világon, hogy ha nem lenne megegyezés, Magyarországnak akkor sem lennének finanszírozási gondjai. Az a kérdés, hogy drágábban vagy olcsóbban finanszírozza magát az ország.

Ugyanakkor elmaradásban is van a kabinet, ugyanis az alsóközéposztálynak egyelőre nem tudtunk kitörési lehetőséget biztosítani, holott a politikai stabilitást csak egy széles középosztályra építve lehet megőrizni, a nincstelenekre és a milliárdosokra építve ezt nem lehet elérni. A következő időszak feladata, hogy a 100-210 ezer forint között kereső alsóközéposztály-belieknek biztosítsunk olyan család-, otthonteremtési és bér-, valamint munkaprogramokat, amelyekkel ezek az emberek szintén azt érezhetik, hogy ők is a nemzet fő erőihez tartoznak.

A kormány olyan szerkezeti átalakításokra kapott kétharmados felhatalmazást, amelyek strukturálisan alkalmassá teszik Magyarországot a sikerességre. Ehhez négypilléres modern nemzetépítésre van szükség: ki kell szabadítani Magyarországot az adósságcsapdából; versenyképessé, azaz termelési központtá kell válni; meg kell állítani a demográfiai hanyatlást; a világ magyarságát pedig közösségként kell újjáépíteni, vagyis a világban szétszórva élő magyarság jó részeit meg kell szólítanunk, és világhálózatba kell őket szervezni, hogy meg tudjunk maradni.

Mindezzel Magyarország a mostani felfordulásból sikeres, erős országként fog felemelkedni.

Miniszterelnöki Sajtóiroda


2019. március 19., kedd - József







Diósdi Fidesz - kapcsolat@diosdifidesz.hu

Készítette: Olcsó Weboldal
WEB Experts – web design • WORDPress